AZ ÚJ PALÓCORSZÁG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva Az Új Palócország Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I. Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Új Palócország Egyesület

2. Az egyesület székhelye: 3100. Salgótarján, Erdész út 6.

3. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II. Az egyesület célja, tevékenysége

Az Új Palócország Egyesület legfontosabb célja Salgótarján és vonzáskörzete gazdasági és turisztikai fejlődésének elősegítése. Tevékenységével azt kívánja szolgálni, hogy ez a környék élhetőbb legyen, legfőképpen a munkahelyteremtés ösztönzésével.

1. Az egyesület célja:

  1. munkahelyek teremtésének elősegítése, vállalatok Nógrád megyébe csábításával,
  2. a Nógrád megyén kívül, illetve külföldön dolgozó fiatalok hazacsábítása, tapasztalataik, ötleteik hasznosítására való törekvés,
  3. turisztikai attrakciók összegyűjtése, összefoglalása, ismertebbé tételének elősegítése,
  4. a helyi önkormányzatok és a lehető legtöbb környékbeli vállalkozás, civil szervezet összefogásának, együttműködésének ösztönzése,
  5. a nógrád megyei vállalkozásra alkalmas területek, ingatlanok bemutatása bel-és külföldi cégeknek, annak érdekében, hogy azok hasznosításra kerüljenek,
  6. a főiskolai képzés újraindításának segítése, szakmai képzések összehangolása a helyi munkaerőigénnyel,
  7. a fiatalok ösztönzése arra, hogy tanulmányaik befejeztével Salgótarján környékén helyezkedjenek el.

2. Az egyesület tevékenysége:

  1. pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, 
  2. marketingstratégia kialakítása mind a befektetők, mind a turisták vonzása érdekében,
  3. Nógrád megye népszerűsítése a közösségi média, weboldal, valamint mobil applikáció, informatikai marketing eszközök révén,
  4. kereskedelmi és ipari ingatlanok összegyűjtése, ajánlása az itt befektetni kívánó vállalatoknak,
  5. párbeszéd kezdeményezése a helyi önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek között.

III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV. A vagyoni hozzájárulás

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 10.000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V. A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI. A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII. A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

  1. A tag kilépésével.
  2. A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
  3. A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül késik a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII. A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

  1. az egyesület tevékenységében részt venni,
  2. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni,
  3. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
  4. az egyesület irataiba betekintetni,
  5. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX. A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

  1. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
  2. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
  3. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
  4. Köteles a lakcímét, annak megváltozását követő 15 napon belül az elnökséghez bejelenteni.


X. Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

  1. Közgyűlés
  2. Elnökség

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  1. az alapszabály módosítása;
  2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
  4. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  5. az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
  6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  9. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

  1. a megbízás időtartamának lejártával;
  2. visszahívással;
  3. lemondással;
  4. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  6. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke:

név: Deák Attila

Az elnökség tagjai:

név: Bodnár Béla

név: Lehoczki Erik

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

  1. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  5. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  6. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  7. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  8. a tagság nyilvántartása;
  9. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  10. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  11. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  12. a tag felvételéről való döntés.
  13. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

X. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Legfrissebb információk
  • Civil Díj 2018 – Legígéretesebb új szervezetAz Új Palócország Egyesület a Civil Díj 2018-as pályázat döntősei közé került a ’Legígéretesebb új szervezet’ kategóriában. A NIOK Alapítvány a program keretében olyan kezdeményezéseket, projekteket, programokat díjaz, amelyek újszerű megközelítést alkalmazva kiemelkedő eredményeket értek el.
  • Vujity Tvrko előadás és kávéházi beszélgetés SalgótarjánbanCsütörtök este teltház előtt zajlott Vujity Tvrtko első salgótarjáni előadása, Túl minden határon címmel. A közönség köszöntésekor Tvrtko azt kérte, hogy az időutazás végén csak az tapsoljon, aki erősebbnek érzi magát, a lehengerlő két órát követően a közönség álló tapssal köszönte meg az erőt, amit kapott.
  • Pályaválasztás, pályaorientáció az Új Palócország EgyesületnélAz Emberi Erőforrások Minisztériumának köszönhetően 2018. januárjától Diákklubunk keretében már színvonalas rendezvényeket, előadásokat, workshopokat is kínálunk tagjainknak. 2018. 01. 26-án tartottuk meg első rendezvényünket Pályaválasztás, pályaorientáció címmel.
  • Sikeres egyeztetések a 2018. évre vonatkozóanKarácsony közeledtével sem tétlenkedtünk, december 19-én az Emberi Erőforrások Minisztériumában és a Nemzetgazdasági Minisztériumban jártunk.
  • I. Karrierbörze Salgótarjánban2017.11.16-án került megrendezésre az első komplex Karrierbörze, Salgótarjánban. A rendezvényre elsősorban azokat vártuk, akik pályaválasztás előtt állnak, illetve fontosnak tartják a helyi lehetőségek megismerését és tudatosan szeretnék tervezni jövőjüket.
  • Pindroch Csaba lett egyesületünk arcaÖrömmel jelentjük be, hogy Pindorch Csaba, salgótarjáni származású színművész miután megismerte egyesületünk céljait és tevékenységét, tegnapi napon az Új Palócország Egyesület arca lett.
  • Vujity Tvrtko ...Túl minden határon…Új Palócország Egyesület és Zombori Kitti szervezésében hozzánk is ellátogat, Vujity Tvrtko nagy sikerű motivációs előadása. 2018. február 8-án Salgótarjánban, A József Attila Művelődési és Konferencia Központban lebilincselően izgalmas est várható, a Föld körül. Az év motivációs előadása rengeteg nevetéssel, még több kalanddal és a legyőzhetetlen erővel. Egy este, ami felemel és sokkal erősebbé tesz! Egy este, amit soha nem fog elfelejteni!
  • Fejleszd magad! Légy profi a munkaerőpiacon!A Tesco "Ön választ, mi segítünk" programján elnyert pályázat keretin belül megvalósuló "Fejleszd magad! Légy profi a munkaerőpiacon!" önfejlesztő foglalkozások hamarosan indulnak.
  • Interjú Deák Attilával az Új Palócország Egyesület elnökévelÓriási szükség van Salgótarjánban és Nógrád megyében arra, hogy beinduljon a kommunikáció a helyi piaci szereplők között.
  • Ébresztő emberek, elmennek a fiatalok!Az Új Palócország Egyesület, A Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány „Civil staféta”című projektjével együttműködve hat középiskolában/gimnáziumban, összesen 16 előadást tartott az elmúlt pár hét során. Fontosnak tartjuk a fiatalok igényeinek és gondolkodásmódjának megismerését, hiszen nélkülük nincs jövője Salgótarjánnak. A rendkívüli osztályfőnöki órák keretében összesen 584 kérdőív került kitöltésre, melyek eredménye az alábbi elemzésben olvasható.
Fontosabb témák