A megkérdezett fiatalok (707 fő) mindössze 15%-a tervezi Salgótarjánban és térségében a jövőjét, a Z generáció számára már nem visszatartó erő a család és a barátok hiánya. A középiskolások még mindig a bérek emelésében és a munkahelyteremtésben látják a kiutat a város jelenlegi helyzetéből, de jelentősen emelkedett azok száma, akik úgy vélik, a közbiztonság növelése nagymértékben hozzájárulna a lakosság megtartásához. A megkérdezettek több, mint felét, 61,38%-át közvetlenül érinti legalább egy közeli családtag külföldi munkavállalása.

Az Új Palócország Egyesület hasonlóan a 2017-es évhez, 2018-ban is kutatást végzett papír alapú kérdőívek segítségével. A szociodemográfiai kérdéseket kiegészítettük olyan kérdésekkel, amelyek ok-okozati összefüggéseket is feltárhatnak. 2018-ban összesen 707 diáktól kaptunk értékelhető válaszokat.

A 707 fős alapminta kor szerint szinte teljesen fele-fele arányban oszlik meg, a kitöltők 50,1%-a nő és 49,9%-a férfi. A válaszadók több, mint fele (51,3 %) a 17. (158 fő) és 18. (205 fő) életévüket betöltött fiatalok közül került ki.

1.ábra: Továbbtanulási hajlandóság

A továbbtanulási kedv nőtt az előző éves statisztikai eredményekhez képest, 2017-ben a megkérdezett 584 fő 83,8%-a jelölte meg válaszként azt, hogy szeretne az érettségit követően továbbtanulni, 2018-ban ugyan erre a kérdésre 707 fiatal, 91,1%-a válaszolt „igen”-nel.

Azok közül, akik tovább tanulnának 646 fő (62%) szeretne főiskolai/egyetemi szintű vagy valamilyen felsőfokú szakképesítést, OKJ-s bizonyítványt (36,6%) adó képzésben részt venni.

2. ábra: Elhelyezkedés – Tanulmányok befejezése után tervezett munkaterület

Az átlagosan három, különböző munkaterület megjelölése arra enged következtetni, hogy sok dolog után érdeklődnek és megfelelő pályaorientációs tevékenységgel formálható, személyre szabottan alakítható lenne a pályaválasztásuk.

3. ábra: A letelepedés tervezett helyszíne

A 707 főből mindössze 105 fő (15%) tervezi Salgótarjánban és térségében a jövőjét, végzettsége megszerzése után. A statisztikai adatok alapján a generáció városelhagyási kedve azonban csökkent, hiszen egy évvel ezelőtt az azonos generációban végzett kutatásunk eredménye szerint, akkor mindössze 10,25% szeretett volna a térségben élni és dolgozni.

4. ábra: A letelepedést befolyásoló tényezők

A soron következő kérdésben arra kértük a diákokat, hogy értékeljék 1-5-ig tartó skálán, hogy az alábbi tényezők mennyire fontosak számukra a jövőbeli munkájukkal/munkahelyükkel kapcsolatban.

548 megjelöléssel a legtöbb 5-ös, azaz „nagyon fontos” értékelést kap a „Biztos munkahelyem legyen” szempont a fiataloktól, ezt követi az „Érdekes legyen a munkám”. A „Sok pénzt keressek” tartozik a számukra legfontosabb szempont közé. Tehát ez a három tényező motiválja leginkább a középiskolásokat, most még a továbbtanulás, majd később a munkahely, valamint az ezzel egyidejű lakóhelyválasztás során.

A legmegosztóbb statisztikát a „Salgótarjánban és térségében legyen, a családom közelében” faktor kapta. A válaszadó diákok közül 202 fő egyáltalán nem tartja fontosnak, hogy a családja és a barátai közelében éljen. Összesen 536 fő, azaz az összes válaszadó 75,8 %-a szerint ez a tényező közepesen vagy egyáltalán nem fontos számukra a jövőjüket illetően, tehát a család és a barátok hiánya nem visszatartó tényező az itt élő Z generáció számára. Itt érkezett a legkevesebb „nagyon fontos” és „fontos, de van ennél fontosabb” megjelölés, tehát az összes többi komponenst, fontosabbnak tartják ennél.

Az előző évhez hasonlóan idén is megkérdeztük, hogy milyen feltételekkel maradnának Salgótarjánban és térségében (több lehetséges választ is megjelölhettek), így lehetőségünk van a két kutatás közötti eredményeket összehasonlítani.

A 2017. évhez hasonlóan, a legtöbb választ a „Versenyképes fizetés esetén” feltételre adták a diákok, tavaly a válaszadók 70,7%-a, idén 75,1%-uk szerint a bérszínvonal emelkedése jelentene megoldást a város kiürülésére.

5. ábra: A városban maradás feltételei

A diagramból kiderül (előző év kutatási eredményeihez hasonlóan), hogy a fiatalok még mindig a versenyképes fizetéseket, a foglalkoztatás bővülést/munkahelyteremtést tartják az elsődlegesen fejlesztendő területeknek.

A kulturális események/szórakozási lehetőségek/programkínálat bővülése tavaly a válaszadók 29,9%-a szerint, idén 36,2% szerint javítaná Salgótarjánnak és térségének a szakembermegtartó képességét. Tetemesen nőtt azok aránya, 19,9%-ról, 33,94%-ra, akik szerint a közbiztonság növelése jelentősen hozzájárulna a lakosság megtartásához. A nagymértékű növekedés arra enged következtetni, hogy a város fiataljai nem érzik magukat folyamatos biztonságban és ez a biztonságérzet az elmúlt egy év alatt csökkenést mutat.

A 707 válaszadóból mindössze 273 fiatal van, akinek nincs olyan családtagja, közeli rokona, aki külföldön dolgozik, ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek több, mint felét, 61,38%-át (434 fő) közvetlenül érinti legalább egy közeli családtag külföldi munkavállalása. A legmagasabb szám, ami érkezett arra a kérdésre, hogy „Hány családtagod/rokonod dolgozik külföldön” a 15 fő volt, a legtöbben (összesen 258 fő) 1 vagy 2 családtagot jelöltek meg.

Még magasabb azok száma, akiket érint a családtagok/rokonok más megyébe való költözése, illetve ingázása munkahelyükre. A 707 válaszadóból, 474 fő érintettje a belső migrációnak. Ennél a kérdésnél a legmagasabb érintettség egy válaszadó esetében 25 fő, illetve a legtöbb családban az előző kérdéshez hasonlóan 1-2 főt jelöltek meg.

Az előző kérdésekből kiderül, hogy a 707 fő több, mint 1/3 része családtagjai és rokonai által érintettje a kedvezőtlen munkaerő piaci helyzet következtében kialakult elvándorlásnak (külföldre). Az utolsó kérdésünk arra irányult, hogy a külföldön vagy az ország más területein élők közül, hányan térnének vissza Salgótarján és térségébe, ha számukra megfelelő munkahelyen tudnának elhelyezkedni. A válaszadó 707 főből, összesen 493 fő, azaz 70,4% úgy véli, hogy családtagjai, rokonai már versenyképes fizetések esetén sem térnének vissza a megyeszékhelyre és térségébe, amely egy igen elgondolkodtató adat. A válaszadók 29,3%-a azonban úgy véli, hogy minimum egy családtagjuk hazatérne megfelelő bérek és munkahelyek esetén, 22 fő pedig, több mint 5 családtagjának hazatérését is elképzelhetőnek tartotta.

A teljes 2018-as tanulmány letölthető itt: